B.D.Nr.: 5607.                                                                                                         1953. 02. 20.

 

Elragadás

 

Csak egy kis csapat láthat meg engem teljes dicsőségben a Föld végekor, és ezek elragadtatnak embertársaik szeme előtt - akik viszont kiszolgáltatnak a testi és szellemi halálnak. Mert amint az előbbiek a Földet elhagyják, ez áldozatul esik a megsemmisítésnek, azaz minden ami benne, rajta és felette él lángoktól fog felemésztődni, ami a Földből tör elő, és egyetlen teremtési dolgot se hagy ki.

De az enyéimet nem fogja érinteni ez a megsemmisítő cselekedet, mert már előtte elviszem őket, és a hirtelen elragadás látványa az embereknek rémületet okoz, mert az enyémek a szemük elől eltűnnek a magasba.

Viszont engem csak az enyémek láthatnak, amikor eljövök minden pompában és dicsőségben. Másoknak láthatatlan maradok, mert sohasem lát engem dicsőségben, aki ellenfelem áldozata. De mielőtt eszméletre térnek az elragadás természetfölötti jelensége fölött, nekik már jön a vég, a Föld megnyílik és mindnyájukat elnyeli, akik tőlem elpártoltak és így maradnak a végig.

Az elragadás eseménye nem érthető az embernek a Földön, mivel valami teljesen törvénytelen megy végbe, valami természetellenes, ami hihetetlen mindenkinek, aki nem hisz nekem és örökkévaló Megváltó Tervemnek. És mégis megtörténik az, amit bejelentettem: még testben élő embereket áthelyezek egy nyugalmas helyre pillanatnyilag, ők maguk azonban tudatosan élik át ezt az eseményt, és tele lesznek ujjongással és dicséretemmel. Mert ők megállták a hűségpróbát, és most megkapják a jutalmat hozzám való szeretetükért, bennem való hitükért, és megnyílik nekik a Paradicsom.

Egy új Megváltó-periódus következik, és az enyémek lesznek az új nemzedék magja az új Földön. Csak a hit tud ilyent felfogni, az értelem azonban ellenáll és kételkedik – amíg a nap eljön.

Ámen.